Akármilyen jó családom van, egyedül maradok a szenvedésben, mert senki sem éli át azt, amit én.

---

Érted képes vagyok beugrani a köztünk tátongó szakadékba,hisz vagy elkapsz vagy elveszek,de így legalább nem kell többet érted szenvednem.

 

 

Legjobban az a tett fáj,amiért tudod sosem kérnek bocsánatot.

 

Ígéret,mit nekem adtál,s mosoly mit egy életre megöltél bennem.

 

 

Annyira szerettem a veled töltött időt,hogy most fáj visszagondolnom rá hiszen több nem lesz belőle már...csak a régiek maradtak meg nekem.

 

Ha meghalnál,én veled mennék.Ha meghalnék.Te tovább élnél.Nem számítok már Neked.Te eldobtál!Te megaláztál!

 

Tegnap este az álmaim szertefoszlottak,szép csendben meghalt bennem minden.

A lelkem néha fájdalmában felzokog,a szívem apró darabkája még halkacskán dobog.



Bár,én nem adok esélyt arra,hogy bánts.Te mégis megteszed,hiszen minden nap egy új esély.



Dalolj,ha belűl fáj is,nevess ha zokogni kell,tanúlj meg szenvedni,s akkor boldog leszel.

 

 
Ha majd életed egére felleg borul,lelkedbe a bánat csatája dúl.Ne legyen bánatod csüggedés,mert az élet iskolája a szenvedés.



Ha rád gondolok,melegség tölti el a testemet,szívemet,ugyanakkor könnny csordul arcomon,mert nem vagy velem.



A fájdalmat és a veszteséget mindenki ugyanúgy éli meg.Nem mindenkinek adatik meg a boldogság,a szeretet,de a fájdalomban és a veszteségben mindenki osztozik.

 

 

Oldal: Idézetek a fájdalomról
Hey You love *-* - © 2008 - 2024 - hey-you-love.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat